Oldal kiválasztása

Horváth Ábel vagyok, 20 éves. A képalkotáshoz való fűződésem 13 éves koromban kezdődött, amikor elkezdtem természetfotózással foglalkozni. A természetben eltöltött idő alatt jöttem rá, hogy a fotózás és a filmezés valójában a hangulat és az emlékezés megragadását teszi lehetővé. Így a kezdeti években a fotózás számomra, csak az átélt élmények dokumentálásáról szólt elsősorban, valamint az alkotás élményéről. Körülbelül 15 éves voltam, mikor magával ragadott a mozgóképben rejlő sokszínűség. Először azok az alkotások tetszettek meg, amiben a kép áll, csak egy pici motívum mozog a képen. (Hozzáteszem, ez a fajta GIF készítés a mai napig nagy kedvencem. Az adott hangulatot talán a sima képnél és a filmnél is jobban tudja átadni.) Később úgy alakult, hogy a fotózást szinte teljesen felváltotta az életemben filmezés és elkezdtem az alapoktól mindent kitanulni, ami elsősorban a fényeléssel kezdődött, majd a technikai ismeretekkel. Szerintem a fényelés (világosítás) az alapja minden film képi megjelenésének. Ezzel lehet a film karakterisztikáját megadni, a szereplők és a tér hangulatát is a fényelés adja meg. Jelenleg operatőrnek tanulok, ami gyakorlatilag nem szól másról mint tanulás mások munkáiból és sok gyakrolás. A világosítás kitanulását pedig az operatőrködés alapjának tekintem, így az időm nagy részét jelenleg erre áldozom. Nagy példaképeim Darius Khondji, valamint Robert Richardson. 
A sors úgy hozta, hogy 2017-ben elkezdtem befektetésekkel is foglakozni, amiben Istennek hála a mai napig sikeresen dolgozom. Így a filmezést valamelyest befektetési szemszögből is vizsgálom. A jövőben szeretnék elmozdulni az analóg filmezés irányába is, valamint tapasztalatot szerezni a filmkészítés valamennyi ágában, hogy a későbbiekben filmes befektetésekkel is tudjak foglalkozni: producerként tudjak dolgozni.